Február 13.
Elérkeztünk a 2017-es Svéd rally utolsó napjához. A tegnapi blog is csak ma került ki, mert már a fáradtság kezdett elhatalmasodni rajtunk igen szépen. A mai ébredés is már nehézkesebb volt, de azért végül időben megérkeztünk a stage-re. Elég szegényes volt ma a kínálat: Likenas kétszer, majd még egy Torsby. A jó benne az volt, hogy simán volt esély mindhármat lekutatni.

Első körben a cél előtti utolsó nézői pontot lőttük be: egy tempós egyenes utáni jobbos derékszög. Elég jól folyatták a srácok a holmikat. Hanninen mondjuk továbbra is negatív meglepetés, illetve Neuville is nagyon gyatrán tolta, miután tegnap felkente a Hyundait a falra Karlstadban. Egyértelműen látszott az első két gyorson nyújtott teljesítménye alapján, hogy a powerstage-re gyúr.

Egy kis kuplungégetés után áttételeződtünk Likenas egy másik nézői pontjára: az aréna utáni fahidas, folyós részre. Itt annyira nem volt rideg akciózás (senki sem sajtolta meg a verdát a hídon), viszont egy nagyon szép, hangulatos helyre kerültünk.

Likenasból nagyon sósba meg kellett indulni Torsby felé a második kör után, hogy a tervünk összejöjjön és lássuk az összes gyorsot ma - mind a hármat. Ezt szépen abszolváltuk is. Érkezés után valahogy bekeveredtünk az A3-mal a tankoló zónába - bíztam benne, hogy hozzánk vágnak egy kis naftát, mert már ideje volt tölteni a tankba, de ez elmaradt. Viszont sikerült pattintani egy VIP-parkolót. Kis bámészkodás után felsétáltunk a gyors végére. Itt egy völgyben elég hosszan láttuk a verdákat, ahogy folyatják le a hegyről, majd megérkeznek a célba. Volt bőven látványban részünk, nálunk Lefebre (aki egész hétvégén végig baromi látványosan adagolta), Breen és Evans volt a kedvenc. Aminek még nagyon örültem, végre a verseny végére kisütött a nap. Így sokkal szebb képeket lehet lőni! Az előtte készült ocsmány képeimet nyílván erre fogom!

Mivel ez a gyors közvetlenül a szervízpark szomszédságában ért véget, így szépen áttotyogtunk megnézni a célddobogót, meg úgy egyébként is, hogy mi a stájsz a környéken. Durva volt látni, hogy a csapatok milyen rohamtempóban rántják szét a brutál nagy szervízüket. Ennek megfelelően itt már sok látnivaló nem nagyon volt. Hesszeltük még kicsit a verseny végi technikai ellenőrzést. Jó volt látni, hogy pl. Sordo még itt is rendeltetésszerűen használja a kéziféket. Riszpekt!

A környék felstancolása után felmarkoltuk Fri-t, aki már megint feltelepítette a frissítéseket és elbúcsúztunk a Svéd rallytól. Felszippantottuk az alapvető tételeket egy coop-ban, most pedig már a szálláson folyatjuk. Hamarosan még lehívunk egy közeli egységben egy kis pizzát, aztán rákészülünk a holnapra, amikor megindulunk vissza Stockholmba a reptérre, majd irány haza.

Az első blogban ígértem, hogy megadom a választ, jól döntöttünk-e, hogy eljöttünk a Svéd rallyra. Bízom benne, hogy az egyértelmű választ már a korábbi blogok olvasása során sikerült leszűrni. Továbbra is ezt a futamot tartjuk a(z egyik) legjobbnak a VB naptárban. Elképesztő hangulat uralkodik a pályák mellett, a csapatunkkal sem volt semmi gond (mindenki faj rideg volt :)). A pályák továbbra is baromi jók, bár idén kicsit kevesebbet lehetett látni belőlük. Szerintem a régi központ jobb kialakítású és elhelyezkedésű volt Hagforsban, de Torsby is okés.

Az új WRC-kről pedig már korábban írtam, hogy számunkra beváltották a hozzá fűzött reményeket, maradhatnak!

Reméljük, sikerült valamennyit átadnunk a képek és a blog által a hangulatból. A jövő egyenlőre bizonytalan, de ha újra elmerészkedünk egy-egy VB-re talán újra lesz blog és talán nem kell rá újra éveket várni.

Krizsanyik Zoli