|
|
|
|
{
|
Január
17. Már a rajtba tovább borult monte-carlói
túra forgatókönyve, ugyanis induláskor kocsit kellett cserélnünk.
Szerencsére nem emiatt nem zártak ki és nem is kell rosszra gondolni,
Csabival arra jutottunk, hogy a Focus nem lesz elég nagy négyünknek,
ezért lecseréltük egy jó kombira. Az indulás 22:00-ra volt betervezve
ehhez képest egészen jól tartottuk az ütemtervet, 22:30-kor kigördültünk
Budaörsről. Az út tulajdonképpen
sima volt, de hogy erről is ejtsünk néhány szót: Úgy 40 kilométer
lehetett még hátra Valence-ig, amikor Makai Geri meghallotta,
hogy csörög a telefonja. Apukája volt és a kocsi kulcsot kereste.
Barátunk kicsit túlkutatta magát, ugyanis mindkét kulcsot magával
hozta, a család meg épp egy kis kikapcsolódásra készült, program
így lefújva. Valence-ben
kellemes idő fogadott minket, szikrázó napsütés és 10 fok körüli
hőmérséklet. Utastársam rutinjának köszönhetően pikk-pakk ott
voltunk a szervizparkban, csak itt kóvályogtunk fél órát mire
megtaláltuk a sajtóirodát. Felvettük a cuccokat és körbejártuk
a szervizparkot. Bár az autók nagy részét már láthattuk képeken,
de azért muszáj volt megnézni, hogy mutatnak élőben meg kép se
ártott volna. A WRC-s csapatokon kívül sokan még nem voltak bent,
a TRT azonban igen, beköszöntünk hát Tagai Tomiékhoz. A Fordnál
azért érződik, hogy nincs annyi pénz a csapatban, mint tavaly,
miközben a Citroennél minden autó csillog-villog, és lerí róluk,
hogy minden vadonatúj, addig a Fordnál a két gyári autón is érződik
a használtautó benyomás. Emellett iszonyatosan füstölt az összes,
de menni jól mentek a teszten, szóval ez nem jelenthet semmit.
Megvannak
a képek is, lósz a sajtóirodába frissíteni! Pakolom ki a táskám
jó igényessen, de valami hiányzik, a laptop töltő! Oh nein!!!,
erre szokták mondani, hogy eljöttem pöcs nélkül toszni. Az aksija
ha öt percet bír, akkor már hízelegő és udvarias voltam, úgyhogy
rögtön lefagytam. Mit lehet tenni!? Veszek másikat, ez megoldás,
csak most nagyon fájna. Kitől lehet kölcsönkérni? Rohanok Csabihoz,
kérdem is, milyen laptopod van? Márkára ugyanolyan, mint az enyém,
de nem lesz jó, mert az övé kisebb. Hihetetlen, hogy krízishelyzetben
hogy felpörög az ember agya. A Rallyetours-os csapat éppen indulófélben
volt, de az én töltőm meg be volt zárva a lakásba. Szerencsére
volt még egy tartalék, ez épp útba is eshet, gyorsan teló barátnőnek
és már sínen is volt minden. Fél óra múlva már az M7-es velencei
pihenőjétől a töltő útnak indult utánam. Eggyel már jobban álltam,
de azért az új autókat valahogy csak fel kellene tölteni. Mi legyen!?
Biztos volt, hogy másikat már nem veszek, ki kell találni valamit.
Kétségbeesésemben sétáltam egyet az irodán, az asztalon hagyott
laptopokat sasolva. Mit ad ég, ott figyel árvátlanul egy épp alkalmas,
gazdátlan noti. Arra gondoltam én se haragudnék, ha valaki használná,
amíg én nem, szóval kicsit félve, de kölcsönvettem. Ilyen gyorsan
még életembe nem végeztem vele, és mire minden a helyére került,
előkerült átmeneti töltőm tulajdonosa is. Elrebegtem párszor,
hogy ne haragudjon és nagyon köszönöm. Szerencsére nem is haragudott,
úgyhogy megállapíthattam, hogy amilyen balfék, olyan szerencsés
is vagyok. Este elnéztük
a Ford csapat szokásos Happy Hour-jére, ami általában egy kötetlen
este a csapat tagjaival. Megcsodálhattuk Pettert kék szerelésben,
még szokni kell, sok újdonságot nem mondtak, az idei évnek bizakodva
vágnak neki. A legfeltűnőbb jelenség egy másik visszatérő, Francois
Delecour volt, aki egyenes biciklizésből érkezett a sajtótájékoztatóra,
de nem mutatott gyengén Prokop új navigátora sem, ő egy gumiklumpában
csoszogott le a fogadásra. A
Monte Carlo Rallye blog és helyszíni tudósításunk támogatója:
Korda
Racing Monte
Carlo Rallye Blog 1. rész: Új év, új túrák Fri |
| ||||||||||
