|
|
|
|
|
Rally Bulgária Blog 5. rész - Összegzés Annak ellenére,
hogy net hiányában viszonylag korán feküdtem, vasárnap sem ébredtem
kipihentem, de hát ez már csak ilyen, hétközbe kell valahogy
kipihenni a hétvége fáradalmait. Úgy éreztük, megint elszámoltuk
magunkat az idővel és elbukjuk a nyitószakaszt úgyhogy célba
vettük a napi második gyorsot. Hogy hogyan csináltuk a mai napig
nem tudjuk, de ahogy kiszálltunk a kocsiból kiderült, hogy mégis
csak az első gyorson vagyunk, pont ott ahová eredetileg menni
szerettünk volna. Egy egész kellemes kanyarkombináció volt,
azzal a szépséghibával, hogy abba a kanyarba amibe igazán állni
szerettem volna fotózni, nem engedtek be, merthogy nem lehetett
átmenni egy hídon, ne kérdezd miért, mindenem volt, mellény,
kártya, de itt van hogy ez is kevés. A második
kört beáldoztuk, hogy testközelből is megnézzük a nagyokat,
ezért a kör első szakaszának rajtjához mentünk. VB-n én még
az életbe nem voltam rajtba, úgyhogy ért is egy kis meglepetés.
Gondoltuk, hogy pár perccel korábban megérkeznek, kiszállnak
a kocsiból, kicsit bandáznak, mi meg majd jól lefényképezzük.
De nem így történt. A srácok ugyanis a rajt előtti időellenőrzőbe
is szinte másodpercre pontosan érkeznek, nem azért melegítenek
gumit az etapon, hogy aztán a rajtban várakozva értelmét veszítse
az egész. Azért a fényképeket még tudtunk csinálni, a legjobb
természetesen az volt, amikor Frici és Gabi érkezett, nekem
úgy tűnt mindketten meghatódtak, ahogy 10-15 magyar és még pár
helyi fotós körülrajongta őket. De hát volt
is miért rajongani, a fiúkat már csak két szakasz választotta
el a négy világbajnoki ponttól, Frici boldogan osztott még autogramokat
is. Ellentétben Raikönennel, aki kizárta autóján kívüli világot
és minden idegszálával az előtte álló feladatra összpontosított,
míg Petter Solberg most is barátkozós hangulatában volt. Ha
már szóba került Kimi, egy pici kitérő. Hihetetlen milyen vonzereje
van a srácnak, a mi szállásunkon is találkoztunk két magyar
lánnyal, akik annyira nincsenek képbe a ralival, csak azért
jöttek, hogy kedvencükkel találkozhassanak, nem tudom hogy csinálták,
de a közös kép már első nap megvolt. A rajt után
megindultunk a cél felél, egy gyors ajándékvásárlás Petter shopjában
és irány a céldobogó. Amíg a többiek a boldog célba érkezőket
nézték én beszaladtam a sajtóirodába, hogy pótoljam szombat
esti lemaradásom, töltöttem fel blogot, képeket. Fricire azért
leszaladtam, hisz nem minden nap ünnepelhetek magyar világbajnoki
pontszerzőt! Itt ejtenem kell egy kis kitérőt. Ahogy legurultak
a céldobogóról, visszaszaladtam gépemhez és két sorban még megemlékeztem
Friciék céldobogójáról, mielőtt haza indultunk volna. Való igaz,
azt írtam, hogy Frici és Gábor az első magyar világbajnoki pontszerző,
ami szó szerinti értelmezésben tényleg nem helytálló, mert korábban
Hideg Krisztián majd Mayer Gabi is szerzett már pontot az N
csoportban, azt kellett volna írnom, hogy Frici az abszolútban,
és a pilóták bajnokságában szerzett pontot elsőként (amivel
a 15. helyen áll). Ha valakit ezzel félrevezettem, vagy netalán
megbántottam, elnézését kérem. A verseny
végeztével Jordántól kaptam egy "kis" ajándékot, megható
volt a hatalmas narancs öngyújtó, ezúton is köszönöm szépen!
Hazafelé a szerb határig vezettem, Jordánnal nekiálltunk sörözgetni.
Előtte igazából nem nagyon szakítottunk rá időt, jó volt egy
két sör mellett végre kötetlenül dumálgatni. Már csak azért
is, mert kicsit jobban megismertem, Qmmert és még Norbiból is
sikerült kihúzni pár szót. Hajnali fél négy körül értünk vissza
Budaörsre, négyre értem haza. Hétkor akartam kelni, maradt három
óra alcizni, de mivel nem állítottam vissza az időt a telón,
lett belőle kettő. Reggel annyira nem lájkoltam a helyzetet,
de legalább felraktam a vasárnapi képeket, pihenni meg majd
pihenek valamikor. Ahogy ígértem
a végére egy kis összegzés. Összességében egynek jó volt a Rally
Bulgária. A nyolcfős csapatból négyen most először voltak Rally
VB futamon, de senkihez nem kellett mentőt hívni, nem dobták
el az agyukat a versenytől. Viszont, a brigád rutinosabb felének
képviseletében azt mondom, nem bántuk meg hogy eljöttünk, ennyit
mindenképp megért. Többé-kevésbé szép vagy érdekes helyeken
jártunk, sok-sok élménnyel lettünk gazdagabbak, jó volt a társaság,
a szállásunk hibátlan volt, nagyon szép, tiszta és jól felszerelt,
csak az internet volt kicsit gyengusz. Az érem
másik oldala, hogy ez a verseny nem volt világbajnoki színvonalú,
még akkor sem, ha ez a vonal egyre lejjebb csúszik. A pályákon
vezetni biztosan jó volt, de nézői szemmel kevés látványos hely
volt elérhető. A szervezés bőven hagy kívánni valót maga után,
ami azért furcsa, mert ez már a 41. versenyük volt, szóval nem
ma kezdték mint, mondjuk Abu Dhabi, ők szinte egyből VB-t rendezhetnek.
A pályazárásoknál és a pálya mellett nem nagyon voltak képbe
az emberek, volt ahová az FIA képviselőjét sem engedték fel.
Én a gyorsok számát is keveslem, a négygyorsos versenynap a
halálom, inkább lenne több rövidebb szakasz. A versenyzők szavaiból
azt éreztem, hogy tiszteletből fényezik a ralit, de a cél utáni
sajtótájékoztatón Marc Marti, azért elárulta, hogy a szervezésben
talált hiányosságokat. A végére a folyosói pletykákból a hétvége
kérdésére is megkaptam a választ, úgy tűnik Bulgária számára
ez egyszeri alkalom volt, így ha másért nem, azért mindenképp
volt értelme eljönni, hogy elmondhassuk, voltunk Bulgáriában,
Rally VB futamon, mert valószínűleg itt egy jó ideig ilyen nem
lesz. Két egymást
követő VB futam után, most kicsit nehéz helyzetbe vagyunk, a
Finn Rallynk költségvetése hadilábakon áll. Nagyon szeretnénk
folytatni a sort, úgy tűnik, van értelme annak amit elkezdtünk,
de saját erőből ezt nem bírjuk csinálni. Várjuk cégek, támogatók
jelentkezését, akik látnak fantáziát Rally VB-s tudósításainkban.
e-mail címünk:
rally@rallysport.hu A Rally
Bulgária Blog és a helyszíni közvetítés kiemelt támogatója:
a
Korda Racing és
a rallysport.hu Rally
Bulgária Blog 4. rész: Végre valami |
|
