|
|
|
|
|
Portugál
Rally Blog 4. rész: Benne volt ami belefért Nem indult
jól utolsó napunk a portugál ralin, vagyis minden viszonyítás
kérdése. Az égiek valamiért nem akarták, hogy túl sokat lássunk
a versenyből, reggel megint elég rendesen bealudtunk. A tervezett
félötös kelésből kilenc lett, Sanyika telefonja lemerült, az
enyém pedig meg se mukkant, de az is lehet, hogy nem vettem
a körülöttem fogható jeleket, tudok mélyen aludni, volt már
ilyen. Ha a dolog jó oldalát próbálom nézni és miért ne tenném,
akkor örülök annak, hogy legalább egy kicsit kipihentem magam. A gyors
reggeli után nekivágtunk a hegyeknek, és az utolsó valódi gyorsaságin
pont odaértünk az elsőként rajtoló Ogier-re. Mire találtam egy
épkézláb és szabad helyet ahonnan fotózni lehet már Loeb is
elment, de sebaj, voltak még bőven. Tulajdonképpen egy nagyon
jó részen álltam, egy tempós murva szakasz után egy sima jobból
repültek ki az aszfaltra. Igaz ebből semmit nem láttam, mert
a pálya szélén rengetegen álltak, fotós mellényem meg nem volt,
de 200 méter aszfalt után jött egy számomra is jól belátható
bal hajtű, vissza a murvára. A legkomolyabban
Nasser fordította el, de Brynildsen is gyönyörűen lógatta. Nagyjából
az első 15 autó után oszlik a nép a pálya széléről, így én is
fel tudtam menni a kirepülős részre. Ha már szóba jöttek a nézők,
akkor álljunk meg náluk egy pillanatra. A pályák szélén elég
sok az ember, de olyan képeket mint 10 éve ma már nem tudunk
készíteni. Azzal, hogy Faroba hozták a versenyt nagyon sok nézőt
vesztettek, de az is igaz, hogy a mai "modern" rally
alapvetően nem vonz annyi embert. Mivel Spanyolország nincs
túl messze, nagyon sok a spanyol, de jönnek a világ minden részéről,
találkoztunk a világbajnoki státuszra pályázó Indonéz Rally
szervezőivel is. A verseny központjául szolgáló, 30 000 fő befogadására
képes Estadio Algrave stadionban kialított parallel pálya adott
otthont a rali első és utolsó gyorsaságijának, a két szuperspeciálon
talán ha fél ház volt. Ennek talán az is lehet az oka, hogy
tudtommal a szervezők egyedül itt szedtek belépőt, ide a mi
média kártyánk sem volt érvényes, a hegyi pályákra szabad volt
a bejárás. Nagy izgalommal
vártam Fricit, kezdetben kicsit bátortalannak tűnt a pályán,
de vasárnapra ennek már nyoma sem volt, nagy lendülettel küldte
ki a Peugeot-t az aszfaltra és hajtűt is szépen felfűzte, tombolt
a közönség. Frici után mi is kocsiba pattantunk, hátha még elérjük
a mezőnyt az Algarve stadionban és igen, megcsináltuk!: ). Az
eredmények alakulásáról a pálya szélén sok fogalmunk nem volt,
vasárnap annyival voltunk beljebb, hogy reggel ránéztem az eredményekre,
így tudtam, hogy Loeb 10 másodpercre dolgozta le hátrányát.
Ahogy Loeb és Ogier begördült a stadionba mindkettejük hatalmas
ováció fogadta, ebből arra következtettem, hogy talán Ogier
állhat jobban. Azt láttuk, hogy a szakaszt Ogier nyerte, de
helyi műsorközlő, csak portugálul tájékoztatott, így csak az
ünnepélyes eredményhirdetésen derült ki, hogy egy új világbajnoki
futamgyőztest ünnepelhetünk. Ogier maximálisan megérdemelte
a győzelmet, rám Svédországban, Mexikóban is és itt is igazán
mély benyomást tett, úgy megy gyorsan, hogy közbe látványos
is. Amit nem értettem se itt, se Új-Zéland Rallyn, hogy a Citroen
miért hagyja, hogy Loeb előtt végezzen? Szerintem Sordó Spanyolországban
többször is képes lett volna Loeb előtt végezni, valami azt
súgja, hogy a spanyol fiú napjai vagy meg vannak számlálva,
vagy Loeb után kénytelen lesz Ogier mögé is beállni. Ahogy véget
ért a célceremónia már léptünk is, visszamentünk a szállásra,
mert otthagytunk pár ruhát és gyorsan visszaraktuk a megjavított
felnit. Mielőtt visszaindultunk volna Lisszabonba, tettünk egy
kis kitérőt a Faro-i strandra, hogy lássuk az óceánt. A belvárosi
parton ugyanis nincs meg a végtelen víz élménye, ott sok kis
apró sziget övezi a partot. A homokos strandon már volt élet,
délután fél ötkor is ömlöttek le az emberek, igaz inkább csak
napoztak, 32 fokban lehet is, a vízbe még kevesen mentek be.
Nem hagyhattuk ki, hogy legalább egy picit meg ne mártózzunk
benne, térdig besétáltunk. A víz nem volt vészesen hideg, ha
fürdőnaci van rajtam, tuti beleugrok. Este fél
kilencig kellett volna visszaérni az autóval a lisszaboni reptérre,
ami éppen sikerült. Az egyik lisszaboni hídon kifele nem kellett
fizetni, visszafele viszont igen és hiába volt vagy 20 fizetőkapu,
kilométeres sorban torlódtak előtte az autók. Második lépésben
vissza kellett találni a reptérre, egy kis helyi segítséggel
sikerült, majd megtalálni azt a parkolót ahol felvettük, amit
gyalogos pályabejárás után abszolváltunk. Sikerült rátalálnunk
a létező legszűkebb parkolóra, az autót átvevő embernek így
sok helye nem maradt az átnézésre, körülbelül megnézte, hogy
megvan e a kormány meg a gépháztető, ezzel beérte, úgy tűnik
sikerült elrejteni előle a küszöböt. Szívemről valóságos szikla
zuhant a mélybe, amikor láttam távolodni az autót. Aztán itthon
persze kiderült, hogy nem voltunk okunk az aggodalomra. Még
szerdán lefelé menet, kicsivel Faro előtt megálltunk egy kúton
és nyomtam egy képet az autóról, pont az autó bal oldaláról,
és már akkor is ott volt a "karcolás"! :) Az éjszaka
volt még egy kis kalandunk a taxissal és a recepcióssal, de
a lényeg, hogy három óra alvás után fel tudtunk kelni, elértük
a gépünket, irány haza. Leszálláskor kicsit szomorúan konstatáltuk,
hogy itthon jó 15 fokkal hidegebb van, de mint mindig, most
is jó volt hazaérni. A blog korábbi részeiben talán kicsit sokat
panaszkodtam, amiből esetleg az jött le, hogy nem volt egy nagy
élmény, de erről szó nincs. Nagyszerűen éreztük magunkat, csak
valahogy a negatív dolgok jobban megragadják az embert és talán
én is erre fektettem nagyobb hangsúlyt. Azt gondolom ebbe a
pár napba belezsúfoltuk, amit bele lehetett, néha kicsit talán
többet is, de összességében nagyszerű élmény volt! Köszönöm
a Bioextra ZRt hathatós segítségét, nélkülük nem valósulhatott
volna meg a túra, utamra a C-vitamin cseppek is elkísértek és
vigyáztak egészségemre, valamint köszönöm a Korda Racing hathatós
támogatását. Nekik köszönhetően megpróbáltuk a lehető legtöbbet
hazaküldeni a Portugál Rallyból, a fényképek és blog mellé hamarosan
érkezik még egy videó is. A Világbajnokságon
most egy kis szünet következik, folytatás júliusban, Bulgária
aszfaltos útjain, dolgozunk rajta, hogy mi se hiányozzunk a
szezon első aszfaltos versenyéről. A Portugál
Rally Blog és a helyszíni közvetítés kiemelt támogatója: Bioextra
ZRt |
|
