Mexikó Rally blog 3. rész: "Ugyan már, ez Mexikó!" Március 5. Sajnos a képek feltöltése mellett nem maradt már erőm írni, amit röstellek, de most itt az itő, hogy kicsit pótoljam a lemaradást, van miről mesélnem. Péntek délelőtt, mexikói idő szerint, ott hagytam abba a történetet, hogy megyek a Toyota szalonba az autóért. A szalon, ami egyébként gyönyörű szép kilenckor nyitott, de mi Jonas-szal (ejtds: Honásszal) korábban értünk oda. Meg kellett várnunk a szalonvezetőt, addig a recepciós hölgy intézett nekem netet, onnan tudtam legutóbb frissíteni. A helyi Toyotások nem voltak szűkmarkúak, egy kis autót kértem így arra számítottam, hogy kapok egy Yaris-t netán egy Corollát, ezzel szemben egy hófehér Camryt toltak alánk. Köszönjük! A vezetést átengedtem Jonas-nak, ő azért jobban képben van errefelé, irány az utcai gyorsasági. A Mexikó Rally a Világbajnokság egyik legkompaktabb futama, a verseny központja Leon, itt van a szervizpark, az utcai gyorsasági és a napvégi szuperspeciálok, míg a gyorsaságik nagy része a város határában húzódó 2500-3000 méteres hegyek közt kanyarog. Fizetni csak a verseny azon részéért kell, ami a városban zajlik, a hegyi pályákon nem szednek belépőt. A szervizpark egy gyönyörű vásárterületen (Poliforum) kapott helyett, ennek szomszédságában alakították ki az utcai pályát. Ez a gyors nem lopta be magát a szívűnkbe így többet ide nem is jöttünk. Délután még egy gyorsra volt esélyünk azt megcsíptük. Találtunk egy elég tempós bal kanyart, szépen eljött a mezőny, de igazán említésre méltót Raikkönen alkotott, lekaszálta az út menti növényeket és centiken múlt, hogy ne zuhanjon le. Hátsó szárnyának felső részét így is itt hagyta és ráadásul nem jutott sokkal messzebbre, néhány kilométerrel feljebb úgy összecsomagolta a Citroent, hogy ami megmaradt azt a szerelők inkább hazaküldték, Kimi versenye pedig véget is ért. Az este egyrészt költözködéssel telt, átcuccoltam Jonas szállodai szobájába aminek több oka is volt. Egyrészt Jonas-nál volt internet és meleg víz, amit nekem nem sikerült varázsolnom átmeneti otthonomba, másrészt így könnyebben tudtunk mozogni és kicsivel többet tudtunk aludni. Jonas-nak egy egyágyas szobája volt egy óvárosi szállodában, és mivel már nem volt több szabad szobájuk, így ketten húztuk meg magunk az ő szobájában. Ahogy cipeltem a hálózsákom kérdeztem tőle, hogy nem fognak ezért szólni a szállodában, amire ő csak ennyit felet: "Ugyan már, ez Mexikó!" Mexikó egészen másképp működik, mint az európai országok nagy része. Beszélgettünk arról, hogy mi a véleményük a mexikóiaknak Európáról és alapvetően azt nem szeretik, hogy itt nem élhetnek szabadon. Fizetni kell mindenért, minden szigorúan le van szabályozva, márpedig a mexikói embernek hatalmas a szabadság iránti vágya, néhány éve a lakosság fele még városokon kívül élte életét. Itt alapvetően hagyják is őket élni, ahogy szeretnének. Bár hivatalosan tilos a pick up platóján utazni senki nem szól egy szót se, ha úgy mész keresztül egy városon, hogy hatan csücsülnek hátul és egy-két sör is belefér. Viszont imádják az európai embereket, mondtam is Jonas-nak, úgy érzem magam mintha UFO lennék. Mondhatni lerí rólam, hogy nem vagyok mexikói, ezt ők azonnal le is vágják. Bárhová mentem, azonnal körülrajongtak, különösen azután hogy elmondtam, Magyarországról jöttem. Addig elég volt ha lefényképeztem őket, utána már ők pózoltak velem, maguktól jöttek segíteni hogy kilógathassam a zászlómat, etettek, itattak, bármit kérhettem. De nem hiszem, hogy csak az idegenekkel ilyen kedvesek. Ahogy mentünk a pályára Jonas megkérdezte, hogy nem gond ha elviszünk pár embert. Nem ismerte őket, fogalma nem volt kik lehetnek csak sétáltak a gyorsaságira. Többször előfordult az is, hogy minket kaptak fel, mert próbáltunk vigyázni a Camry-re így többször is messzebb parkoltunk le. A legjobb az volt, amikor megállt mellettünk egy Ford Ka, amibe már négyen ültek, és mondták, hogy elvisznek minket. A srác aki vezetett mondta, hogy ez micro autó, de hatan elmentük a Ford Ka-val olyan úton ahová csak terepjárók merészkedtek. Most viszont elfáradtam, muszály kicsit aldunom, még a holnapi visszaindulás előtt jelentkezem. A Blog és a helyszíni közvetítés kiemelt támogatója: Korda Racing további támogatóink: Toyota Mexico, Toyota del Bajio Leon Mexikó Rally blog 2. rész: "A repülésben az a szép, hogy minden bizonytalan!" Mexikó Rally blog 1. rész - Ferihegyig Fri