|
Ifj. Tóthék
három pontja Augusztus
23. Nem ajánlották
fel, viszont a Peugeot-páros megszerezte - okos, taktikus,
profi versenyzéssel. A vasárnapi versenynapra kétszer három
gyorsasági szakasz szerepelt a programban, s bár este az eső
ráijesztett a mezőnyre, végül száraz pályákon fejeződött be
a verseny. És ami még fontosabb: magyar sikerrel. A hétszeres
abszolút bajnok pilóta tavaly mutatkozott be a kis világbajnokságnak
is nevezett sorozatban, s bár az akkori versenyen már közel
járt egy jó eredményhez, végül most sikerült megszerezni.
Remek születésnapi ajándék a 40. életévét pénteken betöltő
pilótának, aki a szurkolóitól gyönyörű ajándékot kapott: egy
fotókból összeállított plakátot, amelyet aláírattak a mezőny
összes élversenyzőjével. Az IRC-sorozat
pontversenyének éllovasa, Nicolas Vouilloz azt írta: Sok boldogságot
a leggyorsabb negyvenesnek! Nos, ifjabb
Tóth ezen a hét végén bebizonyította, hogy Vouilloz nem alaptalanul
értékelte ilyen nagyra őt. A zárónapon
az egyik legérdekesebb kérdés az volt, vajon sikerül-e Luca
Rossettinek felzárkóznia az élmezőnyhöz - ami azt jelentette
volna, hogy megelőzi a magyar párost. Nos, utólag mondhatjuk,
nem sikerült, viszont egy nagy kaland okozott néhány izgalmas
másodpercet Janikáéknak. - Kibukkantunk
az egyik kanyarból, s ott állt velünk szemben a levegőben
egy... Helikopter. Meghökkentő élmény volt, szerencsére mi
jobbra elfordultunk, és dolgunk is volt bőven, úgyhogy csak
utólag vitattuk meg az élményt. Kiderült, a Rossettivel folytatott
párharcunkat filmezték, azt, hogy sikerül-e az olasznak elénk
kerülni. Bevallom, nem tudván az időeredményeket én azt hittem,
sikerült, a végén még oda is mentem gratulálni, aztán három
perc múlva kezembe kaptam a végeredményt… És megtudtam, hogy
mi végeztünk előrébb! És ami még jobb, szereztünk három IRC-pontot.
Hát nem nagyszerű?! Megszenvedtünk ezért az eredményért -
az elmúlt időszakban voltak technikai gondjaink és balesetünk
- most azonban végre minden összejött! Ráadásul egy ilyen
nehéz versenyen. A cseh
futam nehézségét az utak jelentették, amelyek eléggé hepehupásak
voltak, s attól függően, hogy az ember milyen gyorsan közlekedett
rajtuk, lehetett ugratónak, vagy sima útegyenetlenségnek nevezni
ezeket a dombocskákat. Rázott, mint a fene (a raliautók amúgy
sem nevezhetők komfortosnak), úgyhogy a versenyzők fogából
majdnem kiesett a tömés. A BF Goodrich-abroncsok azonban kitűnően
bírták a kiképzést, Janika tökéletesen elégedett volt velük,
sőt, azt mondta, ki sem használta az összes adottságukat.
A Peugeot 207 S2000-es jobb oldali ülésében ülő Tagai Róbertnek
azonban így is fülig ért a szája. - Nagyon
élveztem a verseny minden pillanatát - mondta Tagai Róbert.
- Az autóval semmi gond sem volt, csak azzal kellett foglalkoznunk,
hogy a saját tempónkban autózzunk. És amikor az eredménylistát
néztük, örültünk, hiszen nem a lap alján, hanem a tetején
találtuk magunkat. Nem keveredtünk kalandokba, de azért folyamatosan
gyorsultunk. Annyira, hogy az utolsó szakasz előtt jelentőségteljesen
kérdeztem is Janitól - ugye, nem ezen a gyorsaságin akarja
megváltani a világot? Érezte a célzást, de azt mondta, legalább
had menjen úgy, mint az előző körben. Ebben megegyeztünk... A sikeres
csapatmunka eredménye pedig egy csodás hatodik hely, s három
IRC-pont. 1 Loix
Freddy / Buysmans Robin Peugeot 207 S2000 N/4 02:24:24.3
|
|